A családi napközi az adómentes béren kívüli juttatás része lett?

A családi napközi az adómentes béren kívüli juttatás része lett! címmel jelent meg kollégánk cikke a http://www.csaladhalo.hu/cikk/hatter/csaladi-napkozi-adomentes-beren-kivuli-juttatas-resze-lett oldalon. Azóta sajnos a hivatkozásként megjelölt állásfoglalást a NAV levette az oldaláról. Több szervezetről is tudunk, akik ezzel kapcsolatban értelmezést, magyarázatot kértek a NAV-tól. Szalai Piroska kormánybiztos asszonytól is megkérdezték ezt egy április 19-i kerekasztal beszélgetésen, de érdemi választ nem adott arra a kérdésre, hogy helytálló-e a NAV honlapján az értelmezés, ill. hogyan kell értelmezni az állásfoglalást, ha már levették az oldalról.
Alább a teljes cikk:

“Áttörésként élik meg a szülők, családi napközi fenntartók (leggyakrabban női társadalmi vállalkozások), HR-es szakemberek, hogy az atipikus munkavégzés feltételeként adómentessé vált a családi napközi szolgáltatás. Az adómentesség vonatkozik a családi napközi kiegészítő szolgáltatásaira is a gyermek 6 éves koráig.

A NAV honlapján 2013. április 15-én megjelent jogszabály magyarázat az szja törvény 1 .sz. mellékletére hivatkozik. Ennek értelmében a munkáltató a nevére kiállított számla alapján adómentesen átvállalhatja a családi napközi szolgáltatás költségét a szülő helyett. http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/bolcsodei_szolgaltatas_csaladi_napkozi.html

Miért jó ez a változás a szülőknek?

Az eddigi feltétek mellett a kisgyermekes szülők nagyon sok településen nem tudták megoldani a bölcsődés, óvodás korú gyermekeik napközbeni elhelyezését. Sok településen hiányos a 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátása. Országszerte vannak régiók, ahol óvodai férőhelyek is hiányoznak vagy nehezen érhetők el (pl. aprófalvas részeken csak a 3. faluban van óvoda), vagy túlzsúfoltak (pl. Pest megye nagy részében). Eddig a családi napközi megfizethetetlen szolgáltatásnak bizonyult a legtöbb szülő számára. Az egész probléma halmaz így együtt az édesanyák munkaerő-piacra való visszakapaszkodásának gátja volt. A családi napközik térítési díjához a munkáltatók – kevés kivételtől eltekintve – eddig nem járultak hozzá, mivel a támogatás csak béren kívüli juttatásként volt elszámolható, amelyet magas járulékköltség terhelt.

A családi napközik, mint hiányt pótló, szülő helyettesítő szolgáltatások a munkahely támogatása esetén elérhetőbbek, finanszírozhatóbbak lesznek közvetett módon a szülők számára. Azok az édesanyák, akik dolgozni szeretnének, könnyebben tudják ezt megtenni. A családi napközi férőhely munkáltató számára történő kedvező finanszírozása és a férőhelyek remélt bővülése lehetővé teszi, hogy több kisgyermekes édesanya dolgozhasson, ha élethelyzete ezt megkívánja.

Miért jó ez a változás a családi napközi működtetőknek?

A családi napközi ellátáshoz tartozik állami támogatás – bár 2012 januárja óta az új szolgáltatók nem kerülhetnek be a finanszírozási rendszerbe, csak pályázat útján. Vannak egyházi, önkormányzati plusztámogatással működő szolgáltatók is. Ezek a támogatások azonban a költségeknek csak a kisebb részét fedezték és a szolgáltatás sokak számára nehezen hozzáférhető maradt. Sok családi napközi ment tönkre vagy a működtető kényszerült bele abba a helyzetbe, hogy alacsonyabb térítési díjat kért az ellátásért, mint azt a szolgáltatás minősége megkívánta volna.

A változás hatására több megfizethető és elérhető férőhely létesülhet. Ezzel a munkavállalók és munkáltatók számára biztosított lehetőséggel közvetve a családi napközikben dolgozókat (általában kisgyermekes, nem ritkán pedagógus édesanyák), családi napközi fenntartókat (nagyrészt női vállalkozások) is jobb helyzetbe hozzák. Megszűnhet az áldatlan állapot, hogy míg a családi napközit a hatóságok (ANTSZ, MÁK, Kormányhivatal, NCSSZI, NAV) ellenőrzik, addig a legtöbb babysitter feketén dolgozik és semmilyen törvényi, szakmai elvárásnak nem kell megfelelnie és nem is számon kérhető. Remélhetőleg a változás hatására a családi napközi társadalmi elfogadottsága, a családi napközikben dolgozók megbecsültsége javulni fog.

Miért jó ez a változás a korosztályba tartozó (0-6 éves) gyerekeknek ?

Remélhetően több gyermek részesülhet majd a szolgáltatásban. A családi napköziben egyszerre maximum 5 gyermekkel foglalkozik a napközi vezető és 5-nél több gyermek esetén legalább egy segítője is van. A gyermekek nagycsaládot mintázó közegbe kerülnek, nagyobb figyelem esik rájuk, jobban észreveszik, kielégítik igényeiket. Az ellátást nem intézmény nyújtja, itt nem oktatnak, hanem gondoznak, nevelnek, mint ahogy a szülők tennék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a családi napköziket nem ellenőrzik szakmailag, munkaügyi, gazdálkodási szempontból. A családi napköziben történő ellátás kiegészíti, meghosszabbítja a családi nevelést. A családi napközi vezetőhöz lehet kötődni, bújni, hiszen csak 5-7 gyermek van jelen egyszerre. Ezt egyik óvónő sem tudja megtenni. Nem azért, mert nem képes rá, hanem azért, mert lényegesen több gyermekkel foglalkozik nap mint nap és az óvodai nevelés már az iskolára tekintget, a családi napközi a családra. Az óvoda a gyermeket a közösség részeként látja, a családi napközi számára a gyermek egyéniség, aki sok figyelmet igényel.

Miért jó ez az intézkedés a vállalatoknak?

A cafetériánál többről van szó, mert nincs maximálva a szolgáltatásként elszámolható összeg. A cég nevére kiállított számlát a cég költségként írhatja le (akár minden hónapban), mely adóalapot csökkent. Remélhetőleg kis-, és középvállalkozások is nyitottak lesznek erre a kisgyermekes munkatársakat motiváló eszközre.

A NAV állásfoglalása szerint az adómentesség érvényesítése a tényleges kiadásoktól függ, tehát akár az ellátás teljes időtartamára (pár hónap, pár év) biztosítható kiszámítható módon. Minden bölcsődés korú gyermek esetében igénybe lehet venni, a kiegészítő szolgáltatásoknál (pl. játszócsoport, időszakos felügyelet) az életkor felső határa a 6. év betöltése.

Korábban bármiféle gyermekellátó szolgáltatásba történő ”befinanszírozást” csak a multinacionális, prosperáló cégek tudták vállalni, hogy ilyen módon dolgozóik gyermekellátási költségeihez hozzájáruljanak. Ez a változást a kis-, és középvállalkozások (ők a legnagyobb magyarországi foglalkoztatók) és a kisgyermekes szülők előtt nyitogat új irányokat.

Összegzés:

A családi napközi szolgáltatás adómentes juttatások közé sorolásával a dolgozó kisgyermekes szülők könnyebben, olcsóbban, szakszerűbben, a munkaerőpiac számára láthatóbban (pl. ne fekete munkából élő babysitter vigyázzon a gyerekekre) tudják megoldani gyermekeik elhelyezését. A még gyesen, gyeden lévő édesanyák előrelátóbban tudják tervezni visszatérésüket a munkaerőpiacra, a cégek kiszámíthatóbban tudják megtervezni emberi erőforrás szükségletüket. A cégek költségeiket leírva tudják a kisgyermekes édesanyákat fokozatosan, tervezetten visszailleszteni a szervezetbe.

A Vállalkozók Országos Szövetsége, a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete, a Népesedési Kerekasztal és még sok szervezet erre vonatkozó javaslata, kérése teljesült most a kormányzat részéről.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek, egy lépéssel közelebb került a magyar társadalomhoz.

(A szerző a Kapocs a Gyermekekért Nonprofit Kft. ügyvezető, programfelelőse;
Kobak Családi Napközi vezetője, pedagógus, édesanya www.kapocs.eu)”